A magyar családok hitelállományára még mindig jellemző a devizakölcsönök magas részaránya, ami jelenleg 70 százalék körül mozog. A hitelek nagyobbik része hosszú futamidejű, továbbá sok hitelkonstrukció esetében nem is érdemes az euró- és frankhiteleket forint alapúra cserélni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, az ország pénzügyi stabilitásáról készített jelentéséből kiderül, hogy a devizahitelek állománya a válság kitörése óta sem csökkent számottevően. A jegybank szerint a fennálló devizahitel-állomány az átlagosan 13-14 év hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloghitelek magas aránya miatt csak lassan fog változni. Ha az emberek vennének igénybe több devizahitelt, akkor az MNB becslése szerint a fennálló devizahitel-állomány 2011 végéig mintegy 13 százalékkal csökkenne, de csodát, azaz a deviza eladósodottság számottevő csökkenését ilyen esetben sem várhatnánk.

A bankok és a jogszabályi környezet az új hitelfelvevőket már a forintkölcsönök felé irányítják, viszont azok számára, akik már el vannak adósodva devizában most nem javasolt hitelük átváltása forint hitelre.

Az MNB jelentésből az is kiderül, hogy a devizahitel-állomány csökkentése forinthitelre történő váltással megoldható lenne, azonban ez a megoldás a jelenlegi, már kedvezőbb kamatkondíciójú forinthitelekkel számolva a törlesztőrészlet 20-25 százalékos növekedését okozná. A bankok sem nagyon szorgalmazzák a váltást, mivel a devizahiteleknél 5-6 százalék a kamatfelár, addig a forintalapú hiteléknél jellemzően 3,5-4,5 százalék, vagyis kevesebbet keresnek a forinthiteleken.