Abban az esetben, ha a svájci jegybank megemeli az alapkamatot, a svájci deviza akár öt százalékot is erősödhet az euróval szemben, és ezt mindenki megérezheti, akik korábban hiteleiket svájci frank alapon vették fel.

Barcza György, a KH vezető elemzője szerint ez önmagában még nem nem jelenti azt, hogy a hitelek havi törlesztő részletei automatikusan meg is emelkednek. A hazai fizetőeszköz árfolyama ugyanis jelentősen erősödött, és hazánk kockázati besorolása is kedvezőbb lett, így a hazai bankok könnyebben kapnak hitelt, aminek a következtében csökkenthetik a forrásköltséget, és a két ellentétes irányú folyamat kiegyenlítheti egymást.

Az elemző szerint arra mindenképpen számítani kell, hogy a 1-2 éveb belül a svájci jegybank is elkezdi majd növelni a kamatszintet a mostani 0,25-0,5 százalékos szintről és várhatóan be fog állni egy 1-2 százalék közötti szintre.

A pénzügyi szakember szerint nagy változás általánosságban nem várható, mivel a hazai bankok már kedvezőbb feltételekkel jutnak hitelhez, csökken a kamatkülönbözet Svájc és Magyarország között , és ezzel a javulással együtt érkezik a kamatemelés Svájcból. A két hatás egymással ellentétben hat, és így ki is olthatják egymást. A kamatteher az elkövetkező hónapokban nem, vagy csak alig észrevehető mértékben fog csökkenni. Az árfolyamnál azonban meg kell jegyezni, hogy a változás az elmúlt időszakban mindenképpen pozitív irányú, hiszen tavasszal még 200 forint körül alakult a frank árfolyama, addig az utóbbi hónapokban már olyan 175-180 forint körül stabilizálódott a svájci frank árfolyama.
 

A nyugat-európai országok átlagánál érezhetően többet kell a magyar háztartásoknak a nettó jövedelmükből meglévő hiteleik törlesztésére fordítaniuk és ez a teher a forint idén tavaszi zuhanásával gyorsan meg is ugrott. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy mai előadásában ezzel a kedvezőtlen adottsággal, illetve a térségi országok közül (bizonyos szempontból) a legmagasabb lakossági devizahitel-állománnyal indokolta, hogy miért van szükség a jövőbeni magyarországi lakossági devizahitelezés felfutást korlátozó javaslatcsomag elfogadására.

A nagyfokú állami költekezés miatt kialakult magas forint kamatkörnyezet, a stabil forintárfolyamba, illetve a kedvező jövedelmi kilátásokba és a gyors euró bevezetésbe vetett hit együttesen járult hozzá Simor előadása szerint a háztartási eladósodás fokozódásához, ami egyre nagyobb mértékben devizaalapú volt. A jegybankelnök ezzel párhuzamosan rámutatott egy, a magyar lakosság körében jelentős változásra is: míg a múlt évtized végén a nettó (rendelkezésre álló) jövedelmének “csak” mintegy 77%-át költötte el (a többit megtakarította), addig az optimista kilátások és a fogyasztásra serkentő gazdaságpolitika együttesen azt eredményezte, hogy 10 évvel később már 90% körüli (feletti) fogyasztási rátáról beszélhettünk. A legutóbbi adatok, a válsággal összefüggésben már fokozódó megtakarítási hajlandóságra utalnak.

A megtakarítás helyett a fogyasztási hajlandóság elmúlt évtizedbeli emelkedése, és az alacsonyabb havi törlesztő részlet miatt csábítóbb devizaalapú kölcsön együttesen oda vezetett, hogy a térség országai közül az egyik legmagasabbra emelkedett 2008-ra a lakossági hiteleken belül a devizaadósság aránya.

A fenti tényre már a Magyar Nemzeti Bank idén áprilisi pénzügyi stabilitási jelentése is felhívta a figyelmet, de Simor András mai előadásában azt is érzékeltette, hogy a felépült devizaadósság az adott gazdaság méretéhez képest mekkora. A jegybankelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság kirobbanásakor (2008. szeptember) a térség nem kötött árfolyamrendszerrel rendelkező országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a GDP arányában a lakossági devizakölcsönök aránya (kb. 16%). A szintén szabadon lebegő árfolyamrendszerű Romániában és Lengyelországban 12%, illetve 8% körüli mértékről beszélhettünk. A balti-országokban és Bulgáriában a fixált árfolyamrendszer az árfolyamkockázat mértékét sok háztartás számára elfedte, de egyre többen ráébredhetnek erre (pl. Lettországban, ahol sokak szerint csak idő kérdése a lat leértékelése).
 

A GDP arányában kiemelkedően nagy magyar háztartási devizahitel arány alapján már jól érthető, hogy a forint árfolyamának idén tavaszi történelmi mélypontra zuhanása miért volt annyira érezhető hatású a magyar háztartások körében. Amint az alábbi ábrán is látszik, a már addig is az eurózóna átlaga fölé emelkedő háztartási törlesztési teher (12% körül a rendelkezésre álló jövedelem arányában) miért ugrott meg az idei első és második negyedévben 13% fölé. (Megjegyzendő, hogy a negyedév végi árfolyamok figyelembe vétele és a forint tavaly év végi visszaerősödése miatt a 2008. őszi forintgyengülés hatása a statisztikában még nem érhető tetten, holott sok háztartás már akkor érezte a jelentősen emelkedő havi törlesztő részleteket.)

Simor érvelése szerint a felépült magas háztartási devizahitel-állomány és törlesztési teher nemcsak a lakosságnak, hanem pénzügyi stabilitási szempontok miatt a bankrendszernek is kiemelt kockázatává vált. Érvelése szerint ezért van szükség előre gondolkodva egy szabályrendszert lefektetni a devizaalapú hitelezés majdani esetleges újbóli felfutása megakadályozására.

Eddig 159 pénzügyi szolgáltató csatlakozott a kizárólag pozitív lakossági hiteladatokat rögzítő Credit Reference (CR). Adatokat várhatóan a jövő év első felében lehet majd lekérdezni a listából.

A csatlakozott pénzügyi intézmények közül 24 bank, szakosított pénzintézet, illetve fióktelep, 59 pénzügyi vállalkozás, 76 pedig takarékszövetkezet, illetve hitelszövetkezet, amelyek az elnök-vezérigazgató szerint együttesen lefedik a lakossági hitelpiac mintegy 70 százalékát. A csatlakozási díj 10 millió forint plusz áfa, ezt azonban elengedték azoknak, akik szeptember 30-ig aláírták a szerződést.

A CR rendszer kizárólag a lakossági ügyfelek hitel- vagy hitel jellegű szerződéseit (folyószámlahitel, hitelkártya, áruhitel, személyi kölcsön, autófinanszírozás, jelzáloghitel, értékpapír-kölcsönzés, befektetéssel kombinált hitelek) és a kapcsolódó adatokat tartja nyilván. Kizárólag a pozitív hiteladatokat rögzíti, azaz mulasztásról vagy késedelmes fizetésről nem tartalmaz adatot. A rendszerbe kizárólag újonnan kötött vagy korábbi, de még élő hitelszerződés tölthető be. A hitelszerződések adatait a rendszer a lezárást követően 5 évig tárolja, ezt követően véglegesen törlik.

A CR az önkéntességen alapuló adatszolgáltatásra épül. Az ügyfeleknek az egyes hitelszerződések kapcsán külön-külön hozzá kell járulniuk adataik regisztrálásához (akkor is, ha a különböző hiteleket ugyanazon pénzintézet nyújtja), ezzel egyidejűleg hozzájárulnak ahhoz is, hogy adataikat a CR-hez csatlakozott finanszírozók lekérdezhessék. Az ügyfelek ugyanakkor mind a szerződés fennállása, mind pedig a lezárást követő 5 éves periódus alatt bármikor indoklás nélkül kezdeményezhetik adataik törlését.

A csatlakozóknak október 1-jétől számítva 180 napjuk van arra, hogy az adatok feltöltését megkezdjék, mivel ez sok szolgáltatónál informatikai fejlesztéseket igényel. Az új hiteleket folyamatosan viszik be a rendszerbe. Az “ősfeltöltés”, vagyis a korábbi hitelek bevitele azonban egy-másfél évet is igénybe vehet. A pénzügyi szolgáltatók ugyanis nem keresik meg kampányszerűen az ügyfeleket, hanem akkor kérik hozzájárulásukat, amikor egyéb ügylet (például lejáró bankkártya) miatt kapcsolatba kerülnek.

A KHR negatív listás lakossági rendszerében (a volt BAR-listán) tárolt fennálló, valamint lezárt hitelmulasztások és bankkártya-visszaélések együttes száma tavaly október óta mintegy harmadával - közel 308 ezerrel - nőtt, szeptember végén már közel 1,265 millió mulasztást regisztráltak.
 

A tartozások útvesztőjében

 2009.11.30. 18:55

Az adósságspirál ismertetője, hogy ha valaki a meglévő hiteleit már csak újabb hitel felvételével tudja finanszírozni. Ez elég gyakran előfordul hitelkártya tartozásnál, mert hitelkártyához sokszor elég néhány papírt kitölteni. Szinte csak azt nézi a bank, hogy rajta van-e az ügyfél a KHR listán (BAR lista).

Az adósságspirál veszélye, hogy már a hitel tőketartozását se tudja fizetni az ügyfél, hanem csak egyre görgeti maga előtt a növekvő adósságtömeget. Éppen ezért sokan adósságspirálba kerülnek, amikor jelzáloghitelüket az egyik legdrágább kölcsönből próbálják törleszteni. A hitelkártyák THM-e az egyik legmagasabbak közé tartozik.

Jelentősen nőtt azok aránya, akik nem tudják kiegyenlíteni hitelkártya-tartozásukat, és a minimális törlesztőrészletet sem tudják fizetni, és folyamatosan nő azok száma, akik a napi megélhetéshez használják a hitelkártyájukat, mert nincs miből bevásárolniuk. A többség korábban a hitelkártyák kamatmentes időszakát használta ki, és a hónap végén a teljes költést visszafizették a banknak, ma már azonban nem ez a helyzet: a hónap végi költések és számlafizetések között egyre hátrébb szorul a hitelkártya, a teljes hitelkártyás költés visszafizetése helyett annak csak egy részét vagy csak a kötelező minimumot törlesztik a hónap végén.
 

A Magyar Hitelszövetség javaslatot tett a jelzáloghitelt felvevő és más tartozással is rendelkező ügyfelek védelmében. Ennek értelmében 500 ezer forint alatti tartozás esetében mentesülne az ingatlan a végrehajtás alól, ha az arra terhelt hitelt rendesen fizetik.

A Magyar Hitelszövetség szerint a jelzáloghitellel rendelkezők jelentős részét fenyegeti a végrehajtás, mert jelzáloghitelükön kívül hitelkártya, személyi kölcsön vagy áruhitel költségei terhelik őket. Sajnálatos módon ehhez társul a többletterhekből vagy a fizetési fegyelem hiányából adódó késedelem, ami rövid időn belül az alacsony összegű hitelek, szolgáltatói szerződések felmondásához, majd ennek végrehajtási eljárás keretében történő behajtásához vezet.

A gond az, hogy a kisebb összegű hitelek törlesztésével kapcsolatos lemaradás akár az ügyfél lakásának elvesztéséhez is vezethet, még akkor is, ha annak jelzáloghitelét időben törlesztik. Amint a pénzintézet értesül arról, hogy elindult a végrehajtási eljárás, általában felmondja a lakásra felvett hitelt. A tulajdonosnak ezután nem sok esély van arra, hogy ismét hitelt vegyen fel ugyanerre az ingatlanra, vagy ha kap is hitelt, az válság hatására sokkal rosszabb paraméterekkel rendelkezik majd.

A Magyar Hitelszövetség úgy látja, hogy a kisebb hitelek kiegyenlítése sok esetben az ingó vagyon foglalásával is megoldható lehetne. Az eljárás szabályozása törvényi megoldást kíván, ezért azt javasolják, hogy az 500 ezer forint alatti tartozások esetében mentesüljenek a végrehajtási eljárás alól azok a lakóingatlanok, amelyek jelzáloghitelét rendben fizetik. Ezzel elkerülhető a lakáshitelek értelmetlen felmondása, az otthonok elvesztésének esélye csökkenthető.
 

A hónap utolsó napján több hitelintézetnél is emelkednek a lakossági folyószámlák díjai a kereskedelmi bankok honlapján lévő kondíciós listák tanúsága szerint. Néhányan csak egy-egy tétel tarifáját módosítják, de vannak olyan bankok, amelyek alaposan átdolgozták a korábbi hirdetményüket. volt az utolsó olyan nap, amikor a bankok indoklás nélkül módosíthatják az ügyfelek számára kedvezőtlenül a kondícióikat, utána a drágítást már részletesen meg kell indokolniuk. Változatos módon emelik a bankok a költségeket: a számlavezetési díj emelése, átutalási díjak maximális díjának megszüntetése, eddig ingyenes szoltáltatásokat tesznek díjkötelesség, a számlakivonatok díjának növelése.

Barát Mihály a Világgazdaság hasábjain arra figyelmeztet, hogy a bankok biztosra mennek a mostani áremeléssel, s azért nyúlhattak ehhez az eszközhöz, mivel a folyószámlaköltségek módosításának nincs túl nagy kockázata. Havi néhány száz forintos többletköltség miatt várhatóan kevés ügyfél mondja fel a szerződését vagy rendez jelenetet a fiókban. S egyébként is, a számlát vezetni kell valahol.
 

A PSZÁF vizsgálatot indított, abban az ügyben, hogy mennyire csökkent a lakáshitelek törlesztő részlete a forint erősödésével és a pénzpiaci bizalom helyreállásával. Korábban a bankok a törlesztő részletek emelkedését a forint gyengülésével és a gazdasági válság kedvezőtlen hatásával magyarázták. Most, hogy a forint erősödik, a gazdasági mutatók is javulnak, nem, vagy csak alig csökkentek a lakáshitelek törlesztőrészletei.

Nem csak a forint árfolyama játszik közre abban, hogy mennyit kell fizetni havonta, hanem a bankközi kamatok is. A bankok a nemzetközi piacion újítják meg a jellemzően 6-12 hónapos hiteleiket, aminek még mindig magas a kamata.

Ha jelentősen csökkenne a bankközi kamat, akkor is csak több hónapos késéssel jelentkezne az ügyfelek hiteltörlesztésénél. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete épp a napokban indított vizsgálatot, ami kifejezetten azt vizsgálja, hogy a törlesztő részletek mennyire követik a gazdasági folyamatokat. Egyoldalú szerződés módosításnak minősül a törlesztő részletek módosítása, amit elvileg a jövőben egy most kidolgozás alatt álló etikai kódex szabályoz majd.
 

Akadozik a lakáshitelezés

 2009.11.30. 18:52

Az idei első félévben a KSH adatai szerint az engedélyezett lakáshitelek száma az előző év azonos időszakához képest 58 százalékkal csökkent. Értékben a visszaesés még ennél is jelentősebb, 60 százalékos volt.

A finanszírozók 2009 első hat hónapja alatt több mint 30 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 180 milliárd forint értékben. Lényeges változás, hogy az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 27 százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző év azonos időszakának 8 százalékos arányával. Mint a statisztikusok megállapítják: a változás legfőbb oka a devizaalapú hitelezés visszaszorulása, az ilyen típusú kölcsönök a tárgyidőszakban engedélyezett hitelek számának 56 százalékát, összegének közel 66 százalékát tették ki, szemben a 2008. első félévi 80, illetve 90 százalékkal.

A szűkülő piacon - úgy tűnik - a bankok tudtak inkább szerepet kapni. A jelzálogintézetek esetében ugyanis ötödére csökkent az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének aránya. A bankok részesedése így ebben a szegmensben 91 százalék lett. A takarékok ötszázaléknyi piaci súlyt képviseltek.

Emelkedik az új lakások iránti igény

A hitelek célja szerint is jelentős a változás: míg tavaly az első hat hónapban az építésre és új lakás vásárlásához nyújtott hitelek aránya 24 százalék volt, az idén ez 39 százalékra emelkedett. Az előző év azonos időszakában összegét tekintve a használt lakások vásárlása dominált; ennek a hitelcélnak az előfordulási gyakorisága jelentősen csökkent, de a használt lakás vásárlása mint hitelcél mind számában, mind összegében továbbra is meghaladta az építés és az új lakás vásárlásának együttesét - rögzítette a KSH.

A válság miatt nehezedő körülményeket mutatja a hitelkiváltások drasztikus csökkenése is. A hitelkiváltás összege pontosan a tizedére apadt, a szerződések számában pedig 83 százalékos volt a visszaesés.

Mint a statisztikusok megállapították, figyelemre méltó (újabb) változás, hogy 2008 első félévéhez képest felére csökkent a külön figyelendő, viszont duplájára nőtt az átlag alatti és a kétes vagy rossz minősítést kapott hitelek aránya.
 

Július 28-tól vehetik igénybe az áthidaló hitelt a nehéz helyzetbe jutott adósok. Erre a hitelre az állam vállal két éves garanciát. Minden ügyfél a saját bankjánál igényelheti az áthidaló hitelt. A pénzintézet megvizsgálja, hogy jogosult-e igénybe venni, vagyis megfelel a törvényi előírásoknak az ügyfél.

Nem csak azok igényelhetik az áthidaló hitelt, akik lakáshitelt vettek fel, hanem azok is, akik a szabad felhasználású hitelüket vagy a lakáslízinget nem tudják törleszteni. Az ügyfelek két csoportja igényelheti az áthidaló hitelt. Azok a munkanélküliek , akik tavaly szeptember 30-a után váltak munkanélkülivé, és még most is állástalanok. A munkával rendelkezők csoportjából is lehet jelentkezni, viszont az körülhatárolt, hogy a család jövedelmi viszonyai, és a kölcsön összege mekkora lehet.
 

Alacsony a kereslet a a banki visszavett lakások iránt. Bár hirdetések sokszor a piaci ár feléért-kétharmadáért kínálják ezeket a lakásokat, nem nagyon kapkodnak a vevők a bedőlő hitelekből származó ingatlanok után

Magyarázat lehet erre, hogy az összes költség realizálása után legfeljebb 10 százalékot tudnak megtakarítani a vásárlók egy ilyen vételen, viszont a vevők, érdeklődők a legtöbb esetben nem láthatják az ingatlant, hiszen az adósok gyakran még benne laknak, így csupán az értékbecslésnél készült dokumentumok alapján van lehetőség a nehéz döntés meghozására.
 

Az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, hogy túl korai lenne a globális pénzpiaci krízis végét bejelenteni.

Egy madridi konferencián az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, hogy 'ma még túl korai lenne bejelenteni a pénzpiaci válság végét, de hamarosan eljön az az idő, és akkor az EKB-nak készen kell állnia, hogy pénzügyi rendszer támogatására és helyreállítására tett többlet pénzt kivezesse a piacokról'.

Az Európai Központi Bank a következő, december 3-ai tanácskozásán a várakozások szerint már valószínűleg többet elárul az úgynevezett 'kilépési stratégia' részleteiről.

A gondos tervre azért van szükség, hogy a 16 euróövezeti tagországban ne okozzon hirtelen drasztikus inflációt, hogy plusz, az európai monetáris hatóság által nyújtott pénz van a kereskedelmi bankoknál, és egyes nagy bajba jutott szereplőknél. Jean-Claude Trichet ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az Európai Központi Bank gondoskodni szeretne arról, hogy az infláció tartósan 2 százalék alatt, vagy ennek a közelében horgonyoz le.

A 2008. júliusi, rekordmértékű 4 százalékos infláció után a fogyasztói árindex meredeken esni kezdett a világgazdasági válság következtében. A legutóbbi 2009. októberi adatok szerint éves összehasonlításban 0,1 százalékos defláció volt, vagyis az elmúlt 12 hónapban csökkentek a fogyasztói árak. A legnagyobb mértékű áresés szeptemberben következett be, akkor éves összehasonlításban 0,3 százalékos volt a defláció mértéke.

Kis előrelépés

 2009.11.10. 15:02

Végre eljutottam egy közvetítőhöz, egészen szimpatikus figura. Nem mondom, hogy nem rémisztett meg a tanácsaival, de azért bírható volt. Először is fölhomályosított néhány dologról, amit mondjuk tudtam eddig is, de nem igazán vettem komolyan.

Korábban volt például olyan, hogy egy-egy banki levelet bontatlanul dobtam az újságok közé, hiszen tudtam, mi lapul benne. Naná hogy fizetési felszólítás, minek bontogassam!? Nem is nagyon törődtem ezzel, úgy voltam vele, majd ha megjön a következő havi fizetésem, úgyis leemelik az összeget, addig meg minek idegesítsem magam. No mindegy, a közvetítő mindenesetre elmondta, ezzel nem jó játszani, mert már három hónap elegendő lehet ahhoz, hogy a bank fölmondja a szerződést – főleg, ha még csak nem is reagálok a felszólításaikra. Másrészt ha a hülyeségem miatt BAR-listára kerülök, a hitelkiváltást is megnehezítem. Úgyhogy a struccpolitikát ezennel befejeztem, és bár még nem tudom hogyan, de ráveszem magam, hogy kibontsam a leveleket. Az amúgy érdekelne, akár egy pszichológus szemszögéből is, miért van az, hogy valaki képtelen megnézni a leveleit. Egy baratám ugyanezt játszotta el a lakásbiztosítójával, amely azért nyafogott, mert valami miatt nem tudta leemelni a számlájáról a biztosítási összeget. A vége az lett, hogy simán fölmondták a biztosítását, amire rámehetett volna akár a lakáshitele is...

Napjainkban az ingatlanok nagyrésze hitellel terhelt. Mivel én is a családban lévő terhelt ingatlan eladásának segítségével tervezek új otthont teremteni, annak jártam utána, milyen nehézségekkel járhat ez.

A kezdeti aggodalmakon hamar túltettem magam, féltem, hogy rengeteg akadályba ütközöm. Kis utánajárás után meg kellett állapítanom, hogy ma már mind az ingatlanosok, mind a bankok felkészültek az ilyen helyzetek kezelésére, tulajdonképpen ez nem is csoda, tekintve, hogy rengeteg olyan terhelt ingatlan van, aminek tulajdonosa a hitelt épp annak eladásából kívánná fedezni.

Mint megállapítottam, két leggyakoribb eset van a jelzálogos ingatlan eladásánál.
A legkevesebb buktatóba akkor ütköznék, ha olyan vevőt találnánk a lakásra, aki készpénzzel tud fizetni. Csaknem azonos a helyzet akkor is, ha ugyan hitelből vennék meg a lakásunkat, de az önrészük fedezni tudja a megvenni kívánt lakáson lévő hitelt. Ebben az esetben szükség van egy igazolásra a bankról, hogy mekkora hitel van az eladni szánt ingatlanon. Ilyenkor érdemes megtudni azt is, hogy milyen díja van az előtörlesztésnek, illetve hogy a pénz birtokában mennyi idő alatt lehet eljutni az előtörlesztés bejelentésétől a bank jelzálogjogának törléséig.

Szerencsére az előtörlesztési díjakat mostanában több szabályozással igyekeznek a földön tartani, így egyre jobbak a lehetőségeink. A banktól beszerzett igazolásra van szükség az ügyvédnél a lakás adás-vételének megkötésekor, majd amint az ingatlan tehermentesült, kezdődhet az átírási procedúra.

Az eladás másik lehetséges útja az, hogy egy olyan vevő akarja megvenni a terhelt lakásunkat, aki maga is hitelből kívánja fedezni a teljes összeget. A folyamat nagyon hasonló, mint a fenti esetben, ilyenkor azonban a lakásunk vevőjének a hitelfolyósító bankja általában két összegben utalja majd nekünk a vételárat, az első részlet helyből a bankunkhoz érkezik, hogy tehermentesítse a lakást, majd a fennálló összeget utalják a mi számlánkra. Előfordulhat olyan eset is, amikor a bank egy összegben utalja csak a hitelösszeget, ilyenkor egy ügyvédi letéti számlát szoktak létrehozni, és a lakásvásárlást bonyolító ügyvéd intézi el a tehermentesítést, majd a maradék összeget továbbítja az eladónak. Fontos, hogy kérj előbb tájékoztatást, melyik banknál milyen megoldás létezik, melyik a legszimpatikusabb számodra, és csak ezután menj az ügyvédhez adásvételi szerződést kötni. Oda pedig vidd magaddal a banktól kapott papírkát is, amely tartalmazza a szerződés kötelező elemeit.

Gond abból származhat, ha a bank ingatlanértékbecslője alacsonyabb árat állapít meg mint az adás-vételi szerződésben lefektetett ár, így az eladó nem kapja meg a bankjától a vételhez szükséges teljes összeget. Ilyenkor is vannak megoldások, de azt hiszem ezek már igazán szakembert kívánnak, ilyenkor lehet érdemes egy hiteltanácsadóhoz fordulni.
 

Az MSZP szerint csak jövő év elejétől vehetnek fel áthidaló kölcsönt a közös megegyezéssel elbocsátottak; akkor lép hatályba a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvény módosítása.

A törvénymódosítás közel egymillió deviza-lakáshitelest érinthet.

Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselőjének ismertetése szerint a mostani módosítás több ponton változtatná meg a júniusban elfogadott törvényt: bővítené az áthidaló kölcsönre való jogosultak körét a közös megegyezéssel elbocsátottakkal. Hozzátette: a módosítás szerint nemcsak a lakáshitelesekre, hanem a lakással kapcsolatos lízingszerződésekre is kibővítenék az áthidaló kölcsön lehetőségét. Török Zsolt elmondta: a javaslat szerint a kölcsönt minden olyan hitel esetében is igénybe vehetnék, ahol a jelzálog fedezete a család otthona. Utalt arra, hogy eddig háromszázan vették igénybe ezt a lehetőséget. Az Országgyűlés többsége hétfőn nem támogatta, hogy a házszabálytól eltérve tárgyalják és még aznap szavazzanak a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvény módosításáról.

Mádi László, a Fidesz nevében azt mondta: a kormány a "bolondját járatta" a parlamenttel a törvény megalkotás során, mivel beterjesztett egy törvényjavaslatot, melyről lezajlott a vita, majd ezt követően a kormány egy módosító csomaggal teljesen átírta azt. Mivel nincs mód minőségi törvény létrehozására, ezért a Fidesz frakciója nem szavazza meg a házszabálytól való eltérést - jelentette ki.
 

Akadozó Hitel-reformálás

 2009.11.05. 14:29

Nehézségekbe ütközhet a bankok által kért kamatok maximumának megállapítása a kormny szerint. A rövid távú hiteleknél, vagyis az úgynevezett gyorskölcsönöknél például a teljes hiteldíj mutató (thm) maximálása elbukhat a parlamenti vita során. A kormány javaslata szerint a rövid távú kölcsönök thm-je nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat tízszeresét. Ez a javaslat letarolhatná a piacot - mondta Szanyi Tibor MSZP-s képviselő a gazdasági bizottság ülésén.

A javasolt szabályozás ráadásul keveri a thm (teljes hiteldíjmutató) és a kamat fogalmát, ami nem szerencsés - mondta Alexa György MSZP-s képviselő. A thm-et egykor az éven túli hitelek összehasonlítására találták ki, s nem is alkalmas az éven belüli, heti törlesztési hitelek reális beárazására - amilyenek általában a gyorskölcsönök.

Bartal Róbert, a pénzügyi tárca főosztályvezetője elmondta, hogy a gyorskölcsönök esetében nem elegendő a kamatplafon maximálása, ugyanis a pénzintézetek számos díjat fölszámítanak - ami csak a thm-ben mutatható ki, ezért került ez a szabály a javaslatba.

A kamatplafonról szólva a pénzügyi tárca tisztségviselője pesszimistán nyilatkozik: a heti törlesztés hazánkban nem életszerű. A gyorskölcsönök forrásköltsége nem sokkal magasabb a jegybanki alapkamatnál, a működési költségekre pedig bőven elegendő kell hogy legyen az alapkamat kilencszeresének megfelelő összeg.
 

Csökken az eladósodásunk

 2009.11.02. 15:05

Csökkent a háztartások hitelállománya 2009 szeptemberében. Idén márciusig nagy tempóban emelkedett a hitelfelvételek száma, de a válság kirobbanását követő hónapokban újra csökkeni kezdett, ez nagyrészt betudható a szigorodó hitelfeltételeknek is.
Mivel a forint is erősödött, ez nagy segítséggel volt a devizahitelek összegének csökkenésében. Sokan a stabilitást helyezik előtérbe, és inkább forint alapú hiteleket vesznek fel, még akkor is, ha ezeknek a hiteleknek némileg kedvezőtlenebbek a feltételei. Összességében elmondhatjuk, hogy kevesebb volt a hitelfelvétel a válságos környezetben, mint előtte, és megfigyelhető, hogy körültekintőbben kezdünk a hitelek felé nyúlni.

Némi bizakodásra ad okot, hogy a lakossági hitelállomány az óriási növekedés után szép lssan visszaállt a tavaly októberi – sokkal egészségesebbnek mondható – szintre, így remélhetőleg szép lassan minden visszatér a rendes kerékvágásba.
 

Adósságtörlesztés, hitelkiváltás, sokat találkozunk akarva akartlanul a kifejezéssel, minden valamirevaló bank plakátjain olvashattuk már, hogy ez az, amire minden adósnak szüksége van.

Bár a hitelkiváltás sok esetben valóban egy remek lehetőség, ennek kifejtésére azonban még sok bejegyzést tervezek, ez a mai nem egy ilyen lesz. Annak igyekeztem utánajárni mikor éri meg meglévő hiteleim kiváltásával bíbelődni, azonban rengeteg választ kaptam arra is, hogy mikor NEM éri meg.

Hitelkiváltáskor mindenképpen mérlegelni kell, hogy az új bankban kínált törlesztőrészlet csökkenése nagyobb-e, mint a hitelkiváltás költségei, melyeket ugyan csak egyszer kell megfizetnünk, de sokszor ezek együttes összege akkora, hogy belekezdeni sem érdemes velük az adóssgrendezésbe. Nagyon fontos odafigyelni arra is, hogy a kezdeti, kedvezőnek tetsző hiteldíjat, az alacsonyabb kamatot és kezelési költséget meddig vehetjük igénybe, sokszor ugyanis a kedvezményes adósságrendező ajánlatok csupán a hitel futamidejéhez képest rövid időre nyújtanak könnyebséget, hosszabb távon azonban emelkednek a költségek, és csöbörből vödörbe kerülhetünk.

Mikor érdemes cserélni

A korábban felvett, forint alapú, államilag kamattámogatott kölcsönök esetén nem árt elgondolkodni a hitelkiváltáson. Ezen kölcsönök kamata mára már 8-10 százalék körül mozog. Szintén érdemes hitelkiváltáson törni a fejüket azoknak, akik korábbi mulasztásuk, vagy egyéb okok miatt nem kaphattak kedvező banki hitelt (ex BAR-listások például), ezért valamely hazai pénzügyi vállalkozás „drága”, de egyszerűen igényelhető termékét vették igénybe.

Nagy valószínűséggel érdemes akkor is igénybevenni a kiváltást, ha sok kisebb összegű, rövidebb futamidejű fogyasztási hitelt vettünk fel, ezek ugyanis rendszerint magasabb kamatokkal járó adósságok, ezek összevont kiváltása egy hosszabbra nyújtott jelzáloghitellel feltétlenül könnyebséget jelent az anyagi terhek nyomása alól, és sokszor hosszabb távon is kevesebb pénzt fizetünk vissza, mintha megmaradtunk volna a számos előnytelen hitel egyenkénti törlesztésénél.

Hitelkiváltás témában a Bankárneten olvasható még sok hasznos információ.
 

Váltsak, Ne Váltsak?

 2009.11.02. 15:03

Nem hiszem, hogy több hitelem lenne, mint bárki másnak: van egy öt éve vásárolt lakásom, egy kétéves autóm, és némi maradék személyi kölcsönöm, amelyeket egészen eddig pontosan fizettem, annak ellenére, hogy a törlesztőrészletek az elmúlt egy évben igencsak megugrottak. A gond az, hogy pár hónapja a főnököm ultimátumot adott: vagy megválik tőlem, vagy nyolcórás munkaviszony helyett hatórásban alkalmaz. Ezzel a fizetésem ugyan nem csökkent a felére, de éppen elég karcsú lett ahhoz, hogy a hiteleimet egyre döcögősebben fizessem. Emiatt mostanában kezdtem utánajárni annak, van-e mód arra, hogy a kölcsönöket kiváltsam. Jártam pár bankban, érdeklődtem ismerősöknél, barátoknál, és arra jutottam, a dolog nem lehetetlen, de mindenképpen lesz költségvonzata. Egyrészt kell fizessek szerződésmódosítási díjat, másrészt a közjegyzői díjat is újra le kell majd rójam. Ez ráadásul még a jobbik eset, mert ha úgy döntök, a jobb kondíciók érdekében nem csak konstrukciót, hanem bankot is váltok, jó pár egyéb díjjal is számolnom kell. A költségeket most számolgatom, és a legjobb esetben is több tízezer forintom bánja majd az ügyletet, de lehet, hogy inkább százezres tételről lesz szó. Kérdés tehát, megéri-e a felhajtás. Amúgy ha minden igaz, a héten felkeresek egy független tanácsadót is, meglátjuk, ő mit mond. Nektek már volt velük tapasztalatotok?

süti beállítások módosítása