A bedőlt jelzáloghitelek bombája azonban mind hangosabban ketyeg. 90.200 volt a 90 napon túl nem fizető lakossági ingatlanhitelesek száma, azaz az árverés szélén állók száma, akik a minimálbérnél nagyobb összeggel adósok a kereskedelmi bankoknak, pénzügyi vállalkozásoknak és a takarékszövetkezeteknek.

Milyen megoldás lehetséges egy ilyen esetben? A hitelfelvevő fizetésképtelen a gazdasági helyzetből adódóan, a bank átmeneti eszközök után, azonban kénytelen az ingatlan elárverezését szorgalmazni, amely utcára tenné a fizetésképtelen lakókat, amely egyáltalán nem kínálna megoldást a helyzetre, sőt több szempontból is rontana azon. Tehát az állampolgárok társadalmi felelősségvállalás gyakorlásával, összefogva, hogy hosszú távon mindenkinek érdekében, az állam által segíthetnek megoldani ezt a 22 csapdájába kényszerült tömeget. Bérlakás az eladósodottaknak!

Magyarországon az is növeli a gazdasági válság okozta problémát, hogy nem elég erős a szociális háló, nincsenek szociális bérlakások, amelyekhez alacsony bérleti díjért hozzá lehet jutni. A nyugati országokban ez a kérdés megoldott: a krízis nyomán állástalanná vált emberek nem kerülnek szó szerint az utcára.

A CIB közel 35 ezer ingatlanhiteles ügyfele közül négyezernél átalakították a kölcsönt, további négyezernél viszont az adósok hozzáállása miatt ez nem sikerült. Az eladósodottak, azaz 90 napon túl nem fizető ügyfelek száma megduplázódott, tehát a bank kénytelen volt céltartalékot képezni ezen hitelek után. A megképzett céltartalék összege megközelítette a 13 milliárd forintot. A CIB által javasolt megoldás szintén a bérlakás konstrukció kialakítása. A szakember szerint elképzelhető olyan megoldás is, hogy egy állami alapba kerülnek ezek az ingatlanok, azaz a pénzintézetektől megvásárolja egy állami alap, s az állam, vagy az állami vagyonkezelő bérbe adja az ingatlanokat a korábbi tulajdonosoknak, hogy azok ne kerüljenek az utcára.

A befagyott ingatlanok összértékét nehéz becsülni, ha a 90 ezresre rúgó állomány (amely mára valószínűleg tovább emelkedett) összetétele jelentősen nem tér el a CIB négyezres állományától, akkor az 250-300 milliárd forint közé eshet.
A bérlakáskonstrukció tehát megoldást nyújtana, ám gondolkodjunk tovább kicsit. Tehát ezeket a lakásokat az önkormányzat venné meg a bankoktól, így azok lakói bérleti díj fejében maradhatnának otthonaikban. Ám miből finanszírozza az önkormányzat ezt a beruházást? Két eset lehetséges, az egyik központi költségvetés által nyújtott támogatásból avagy hitel felvételével.

Ugyanakkor utána arra is kell gondolnunk, miből finanszírozza a lakbérét az ott maradt lakó? Hosszú távon mindenesetre akár megtérülő befektetés is lehetne.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://hitelkivaltas.blog.hu/api/trackback/id/tr181987075

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.