Talán többen jártak már úgy, hogy online megrendelték repülőjegyüket, majd megdöbbenve tapasztalták, hogy pluszköltséget számolt fel a légitársaság, azzal az egyszerű indoklással, hogy hitel- avagy debitkártya fizetés esetén pluszköltséget számol fel a cég. A kissé már-már abszurd ironikus része a történetnek, hogy kizárólag kártyás fizetés lehetséges, írják a fizetési feltételek pontja alatt. Ekkor mérgelődünk az orrunk alá s szidjuk a rendszert, hogy mindenhol csupán a szegény állampolgár fizet meg. Ám ennél többet is lehet tenni, s ez meg is történt Németországban.

A németországi fogyasztóvédelmi központok szövetsége keresetet nyújtott be a fapados légitársaság ellen a cég általános utazási feltételeit bírálván. E szerint a Ryanair nem fogad el készpénzt, kártyával való fizetéskor viszont külön díjat számít fel: négy eurót a hitelkártyával, és másfél eurót minden egyéb kártyával való fizetés esetén. Egyedül a Visa Electron kártyával történő fizetés díjmentes.

Döntött a karlsruhei szövetségi bíróság. A hivatal indoklása szerint a plusz kártyadíjjal megkárosítják az ügyfeleket. A bíróság állásfoglalása szerint a Ryanairnek lehetővé kell tennie ügyfelei számára, hogy pótlólagos díj kivetése nélkül fizethessenek a megszokott módon. Ám a készpénzfizetés lehetőségének megteremtését elvetette a bíróság, mivel a Ryanair szinte kizárólag az interneten értékesíti a jegyeket, a készpénzes fizetés lehetőségének a megteremtése mindenki számára jelentős költséggel járna.
 

Már kihasználtad az összes hitellehetőséget, melyet havonta igyekszel törleszteni, miközben a válság a devizahiteleket megdrágította? Adódat és járulékodat befizetted? Több hitelt már képtelen vagy felvenni, mert szigorodtak a feltételek és már kihasználtad a lehetőségeidet? Miután nehéz helyzetbe kerültél eljátszadozol jó pár gondolattal, mely megoldást kínálhat helyzetedre, ezek között felmerülhet a gyorskölcsön felvétele. Ám vigyázat, mert amilyen egyszerűnek tűnhetnek a feltételek, úgy még inkább eladósodott helyzetbe hozhatod magad.

Egyszerű út, elmúltál már 22 éves, van már legalább féléves munkaviszonyod - ám ugyanannál a cégnél és határozatlan idejű szerződéssel, - fizetésed meghaladja a minimálbért, s még az sem érdekli őket, ha Bar listán szerepelsz. Rajta hát, már másnap a kezedben lehet a kért készpénz. Ám milyen következményei is lehetnek ennek?
Rengeteg konstrukció esetében heti törlesztést írnak elé, s nem kérhetsz halasztást. Havi munkabér esetében ez igen rizikós lehet.

Jóval magasabb kamattal jár. Esetenként több száz százalékos THM, ez azt jelenti, hogy amennyiben a minimális összeget fetted fel, azaz 50000 Forintot, ebben az esetben akár 75000 Forint is lehet.

Emellett mindig nézz utána, hogy az adott cég hivatalosan működik e, meglehet nem hitelről, hanem fogyasztói csoportról van szó. Emellett, tájékozódj! Van e lehetőség előtörlesztésre, illetve mekkora THM és kamat a hitelfelvételnél!
Mindenképpen gondolkodj más megoldási lehetőségekben is és ne feltétlen a legkényelmesebb és csábítóbb ajánlatot válaszd!

A bedőlt jelzáloghitelek bombája azonban mind hangosabban ketyeg. 90.200 volt a 90 napon túl nem fizető lakossági ingatlanhitelesek száma, azaz az árverés szélén állók száma, akik a minimálbérnél nagyobb összeggel adósok a kereskedelmi bankoknak, pénzügyi vállalkozásoknak és a takarékszövetkezeteknek.

Milyen megoldás lehetséges egy ilyen esetben? A hitelfelvevő fizetésképtelen a gazdasági helyzetből adódóan, a bank átmeneti eszközök után, azonban kénytelen az ingatlan elárverezését szorgalmazni, amely utcára tenné a fizetésképtelen lakókat, amely egyáltalán nem kínálna megoldást a helyzetre, sőt több szempontból is rontana azon. Tehát az állampolgárok társadalmi felelősségvállalás gyakorlásával, összefogva, hogy hosszú távon mindenkinek érdekében, az állam által segíthetnek megoldani ezt a 22 csapdájába kényszerült tömeget. Bérlakás az eladósodottaknak!

Magyarországon az is növeli a gazdasági válság okozta problémát, hogy nem elég erős a szociális háló, nincsenek szociális bérlakások, amelyekhez alacsony bérleti díjért hozzá lehet jutni. A nyugati országokban ez a kérdés megoldott: a krízis nyomán állástalanná vált emberek nem kerülnek szó szerint az utcára.

A CIB közel 35 ezer ingatlanhiteles ügyfele közül négyezernél átalakították a kölcsönt, további négyezernél viszont az adósok hozzáállása miatt ez nem sikerült. Az eladósodottak, azaz 90 napon túl nem fizető ügyfelek száma megduplázódott, tehát a bank kénytelen volt céltartalékot képezni ezen hitelek után. A megképzett céltartalék összege megközelítette a 13 milliárd forintot. A CIB által javasolt megoldás szintén a bérlakás konstrukció kialakítása. A szakember szerint elképzelhető olyan megoldás is, hogy egy állami alapba kerülnek ezek az ingatlanok, azaz a pénzintézetektől megvásárolja egy állami alap, s az állam, vagy az állami vagyonkezelő bérbe adja az ingatlanokat a korábbi tulajdonosoknak, hogy azok ne kerüljenek az utcára.

A befagyott ingatlanok összértékét nehéz becsülni, ha a 90 ezresre rúgó állomány (amely mára valószínűleg tovább emelkedett) összetétele jelentősen nem tér el a CIB négyezres állományától, akkor az 250-300 milliárd forint közé eshet.
A bérlakáskonstrukció tehát megoldást nyújtana, ám gondolkodjunk tovább kicsit. Tehát ezeket a lakásokat az önkormányzat venné meg a bankoktól, így azok lakói bérleti díj fejében maradhatnának otthonaikban. Ám miből finanszírozza az önkormányzat ezt a beruházást? Két eset lehetséges, az egyik központi költségvetés által nyújtott támogatásból avagy hitel felvételével.

Ugyanakkor utána arra is kell gondolnunk, miből finanszírozza a lakbérét az ott maradt lakó? Hosszú távon mindenesetre akár megtérülő befektetés is lehetne.
 

A magyar családok hitelállományára még mindig jellemző a devizakölcsönök magas részaránya, ami jelenleg 70 százalék körül mozog. A hitelek nagyobbik része hosszú futamidejű, továbbá sok hitelkonstrukció esetében nem is érdemes az euró- és frankhiteleket forint alapúra cserélni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, az ország pénzügyi stabilitásáról készített jelentéséből kiderül, hogy a devizahitelek állománya a válság kitörése óta sem csökkent számottevően. A jegybank szerint a fennálló devizahitel-állomány az átlagosan 13-14 év hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloghitelek magas aránya miatt csak lassan fog változni. Ha az emberek vennének igénybe több devizahitelt, akkor az MNB becslése szerint a fennálló devizahitel-állomány 2011 végéig mintegy 13 százalékkal csökkenne, de csodát, azaz a deviza eladósodottság számottevő csökkenését ilyen esetben sem várhatnánk.

A bankok és a jogszabályi környezet az új hitelfelvevőket már a forintkölcsönök felé irányítják, viszont azok számára, akik már el vannak adósodva devizában most nem javasolt hitelük átváltása forint hitelre.

Az MNB jelentésből az is kiderül, hogy a devizahitel-állomány csökkentése forinthitelre történő váltással megoldható lenne, azonban ez a megoldás a jelenlegi, már kedvezőbb kamatkondíciójú forinthitelekkel számolva a törlesztőrészlet 20-25 százalékos növekedését okozná. A bankok sem nagyon szorgalmazzák a váltást, mivel a devizahiteleknél 5-6 százalék a kamatfelár, addig a forintalapú hiteléknél jellemzően 3,5-4,5 százalék, vagyis kevesebbet keresnek a forinthiteleken.
 

A négy millió darabra tehető magyar lakásállomány közel 40 százaléka terhelt jelzáloggal, viszont sokan akarják másik lakásra cserélni az ilyen otthonaikat - a lehetséges eladási technikákat ismerteti az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. (OCHC) MTI-hez eljuttatott közleménye.

Aki vissza tudja fizetni a lakásán lévő hitel hátralékát, az vásárolhat legkönnyebben új lakást, hiszen a tehermenetesítés után már szabadon eladhatja azt, és a vételárát az új lakásra fordíthatja - olvasható a közleményben. A közlemény kitér arra, hogy a bankok ilyenkor különféle extra díjakat kérnek.

A fedezetcsere olyan technika, amikor a régi lakáson lévő jelzáloghitel az új lakásra száll át. Ezt akkor lehet megtenni, ha mindkét lakás vételét ugyanaz a bank hitelezi. Bonyolultabb a helyzet, ha szociálpolitikai támogatás is van a meglévő lakáson, ezt ugyanis 10 éven belül csak a támogatás visszafizetése után lehet eladni. A jogalkotó azonban gondolt arra, hogy a család növekedésével nagyobbra kell cserélni időközben a lakást, ezért a "szocpol" visszafizetését a jegyző felfüggesztheti.

Aki új lakást akar vásárolni, annak egy év, aki építeni akar, annak 3 év a türelmi idő, de mindkét időszak - méltányosságból - egy évvel meghosszabbítható. Ha a tulajdonos igazolja, hogy a "szocpolos" lakás teljes vételárát az új lakás megszerzésére fordította, mentesül a visszafizetés alól.
 

Folyamatosan figyelni kell a svájci frank és a forint, illetve az euró és a forint árfolyamának alakulását, hogy időben kiderüljön, mikor érdemes a frankhitelt másra cserélni. Az elemzői várakozások szerint a svájci frank hitellel rendelkezők helyzete a közeljövőben nem változik pozitívan, az árfolyam továbbra is kedvezőtlen marad – mondta Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének elnöke.

A hitellel rendelkező ügyfelek felé általában olyan információk érkeznek, amelyek célja a befolyásolás, ezért van szükség a pénzügyi tanácsadók munkájára. Az elnök szerint az egyik ilyen, gyakran hangoztatott, megalapozatlan állítás az, hogy a forinthitel árfolyamkockázat-mentes. Ez az állítás csupán a lehetséges euró-bevezetés által válik kétségessé, hiszen nem tudhatjuk, hogy az esetleges bevezetéskor milyen árfolyamon váltják majd át forint alapú hiteleinket.

A kételkedő ügyfelek ingyen felmérhetik a helyzetet, hiszen a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesülete vállalja, hogy segítséget nyújt a jelenlegi hitel kondícióinak felmérésében és a váltási lehetőségek felvázolásában. Az egyesület meglátása szerint ma Magyarországon a pénzügyi tanácsadói szakma ellehetetlenítése felé mozog a szektor, holott nyilvánvaló, hogy azért dolgozhat 30 ezer nyilvántartott tanácsadó az országban, mert munkájukra szükség van.
 

Sokáig tárgyalták a hitelek szigorításának szükségességét, az új szabályok márciustól lépnek életbe. Az ésszerű és felelős hitelezés érdekében korlátozzák mind az ingatlan-, mind az autó-hiteleket. A változásokat a módosított fogyasztói hiteltörvények mentén határozzák meg. Az új szabályzás szerint csaknem minden hitel esetében az eddiginél magasabb önerőt szabnak meg a bankok feltételként, továbbá – a kockázatcsökkentés jegében – az eddiginél rövidebb futamidőkkel juthatunk majd csak kölcsönhöz. Számos deviza alapú hitellehetőség megszűnik, így a szigorítás a lakossági hitelezés csaknem minden aspektusát érinti majd. A szigorítás nyomán várhatóan csökken majd azoknak a száma, akik nemfizetés miatt kénytelenek ingatlanuk elárverezése, kölcsönből finanszírozott autójuk visszaadása mellett dönteni.

Folyamatosan emelkedik a kereslet a forint alapú jelzáloghitelek iránt az összes hazai hitelintézetnél. Az emelkedő tendencia több okkal is magyarázható. Egyrészt minden nagyobb piaci szereplő megjelent a devizaalapú hitelekkel is versenyképes árazású konstrukciókkal, másrészt a forintkamatok utóbbi hónapokban megfigyelhető enyhülése is a forintkölcsönökre tereli a potenciális adósok figyelmét.

A forinthitelek térnyerése megfigyelhető a jegybank év végi állapotokat tükröző statisztikáiból is: a decemberben folyósított, összesen 19 milliárdnyi lakáshitel 27,1 százalékát nyújtották forintban, ez jelentős előrelépést mutat az egy-két évvel korábbi állapotokhoz képest. Emellett a forint lakáshitelek ára is kedvezően alakult: a jegybank által kalkulált átlagos kamat decemberre 9,70 százalékra süllyedt az év eleji 12 százalék körüli értékről
 

Több, a pénzpiacon aktívan jelenlevő szereplők körében is elterjedt a tévhit, miszerint a devizahitelesek közt több a problémásnak ítélt hitel, azaz, hogy a devizában lakáshitelt igénybevevők rosszabb fizetési hajlandóságot mutatnak. Ezt a tévhitet igyekezett eloszlatni az egyik napilapban adott interjújával Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke.

Ez év végéig reálisan elérhető az 5-5,5 százalékos jegybanki alapkamatszint, amelynél már a forintkamatok versenyképesebbek lehetnek az euróval szemben - mondta Erdei.
A lap szombati számában megjelent interjúban a bankszakember, aki az MKB Bank elnök-vezérigazgatója is, úgy nyilatkozott, hogy 2010 második felében komoly esélyt lát az euró-, a dollár- és a svájcifrank-kamatok emelkedésére, ami tovább csökkenti az eltérést a forint és a devizahitelek terhe között. Három-öt százalékos kamatkülönbség esetén már kedvezőbb lehet a forinthitel.

Erdei elmondta azt is, hogy a forinthiteleket és a deviza lakáshiteleket a statisztikák szerint csaknem azonos ütemben fizetik vissza, nem figyelhető meg a forinthitelekénél magasabb arányú felmondott ingatlan hitel a devizában eladósodottaknál sem.
Ha pedig a terheket nézzük, nem jártak rosszabbul a forinthitellel rendelkezőknél. Tavaly átmeneti, két-három hónapig tartó nehézségek után a forint árfolyama magához tért. Számokkal alátámasztható, hogy azon időszakokkal együtt, amikor a forint gyengélkedett, és egy rövid ideig több mint háromszáz forintot ért egy euró, a devizában felvett hitel alacsonyabb fizetési terhet rótt az adósra, mint a forintkölcsön - tette hozzá a szakember
 

Jövő év júniusától egy ember egy évben csak egyszer igényelhet az éven belül lejáró hitelt, például személyi kölcsönt 250 ezer forintig.

Az erről szóló, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításához benyújtott módosító indítványt az Országgyűlés a kormány ellenében fogadta el hétfőn. A törvényjavaslat zárószavazása várhatóan jövő héten lesz.

Az elfogadott indítvány szerint a pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a hatvanöt százalékot és összege nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot. A kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.

Pár hete léptették életbe a hitelintézetekre is vonatkozó magatartási kódexet. Ezek alapján a bankoknak sokkal szigorúbb értesítési kötelezettségei lesznek az ügyfeleik felé.

A kódex életbe lépése óta a bankok nagyon visszafogottak mindennemű módosítás irányában, mivel az új normák szerint ez feltétlen értesítési kötelességekkel jár.
Most azonban mintha már kezdene oldódni ez a visszafogottság, egyelőre azonban, úgy tűnik, viszonylag kevés módosítás akad. Különösen az szembetűnő, hogy már viszonylag hosszú idő múlva bekövetkező változásokról is tájékoztatják a hitelintézetek ügyfeleiket. (Remélhetően azok a bankok, amelyek ezt nem jelezték, valóban nem is akarnak drágítani.)

Az UniCreditnél május elsejétől a hitelkártyáknál megszűnik a tranzakciós bizonylat bekérési díjmentessége. Egyúttal a már korábban jelzett 500 forintot kell fizetni a hitelkártyaszámláról átvezetésért is. A bank november elsejétől meghirdetett kondíciós listájában is jelezte, hogy ezekért a tételekért - csak akciós jelleggel - visszavonásig nem számít fel semmilyen költséget. Ugyanez érvényes a készpénzbefizetésre is.
Május elsejétől annak az ügyfélnek, aki pénztárban fizet be a saját számlájára, ezért felszámítanak ötszáz forintot. A hitelintézet emellett a késedelmi díjat 2,5 ezer forintról 2,6 ezerre emeli. A hitelkeret túllépése esetén ugyanilyen változtatást hajtanak végre. Drágul a készpénzfelvétel a belföldi bankjegykiadó automatáknál (atm), a bankfiókokban és a postahivatalokban is. Mindhárom esetben egységesen a jelenlegi minimum 750 forint helyett tranzakciónként ezer forintot kell majd fizetni (az 1,5 százalékos mérték nem változik).

Egy másik bank március 15-től a postai sárga csekkes befizetéseknél drágít. Ez is csupán apró emelés. Ha valaki netes számláját ilyen módon töltené fel, a jelenlegi 70 forintos alapdíj helyett 74 forintot fizet. Ezt 3,6 ezrelékes, összegtől függő tétel növeli mindkét esetben itt és az egyéb számláknál is.
A megnövekedett kártyás visszaélések miatt több bank is szigorított a kártyás költési limiteken is.
 

A nemzeti bank új programmal állt elő a forint jelzáloghitel- és jelzáloglevél-piac fejlődésének támogatására. Az új program értelmében a jegybank megvásárolja a kihelyezett lakossági jelzálogpiac kb. 10%-át. Az intézkedéssel az MNB nagyobb befolyással bír majd a piac kontrollálása felett.

A jegybank döntését avval indokolta, hogy így jobb lehetőségei nyílnak a jelzálogpiac fejlődése előtt álló akadályok lebontására, és ezáltal a pénzügyi stabilitás támogatására.
A program keretében az MNB az elfogadható fedezetek körébe tartozó hazai kibocsátású forint jelzáloglevelek vásárlását kezdi meg előbb a másodlagos, majd az elsődleges piacon, összesen legfeljebb 100 milliárd forint névértékben.

A döntés segíthet a gazdasági válságból való kilábalásban is, és bár Európában ez az első ilyen irányú kezdeményezés, a tengerentúlon találunk precedenst: Az USA központi bankjának szerepét betöltő Fed garanciát vállalt az USA két legnagyobb jelzálog hitelintézete által kibocsátott jelzálog levelekre.
 

Tavaly szeptember végén 1,677 millió banki hitelszerződésnél - az összes szerződés 27,7 százalékánál - állt fenn valamilyen fizetési késedelem, emellett terjed a hiteltartozások átstrukturálása, átütemezése - derül ki a PSZÁF honlapján közzétett tájékoztatóból.

A szeptember végi több mint 6 millió hitelszerződés 95,2 százaléka a háztartásokkal, 2,9 százaléka a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szemben állt fenn. A banki hitelszerződések száma 2,3 százalékkal csökkent a tavalyi első kilenc hónapban; a lakosságiaké 2 százalékkal mérséklődött, a kkv-hiteleké viszont 7,5 százalékkal nőtt.

A PSZÁF adatai szerint a késedelmes hitelek száma az év első háromnegyedében 26,2 százalékkal gyarapodott, a növekedés azonban teljes egészében az első félévben következett be, a harmadik negyedév során a késedelmes hitelek száma 0,3 százalékkal mérséklődött.

A lakossági hitelek 27,2 százalékával, ezen belül a jelzáloghitelek 16,7 százalékával, a kkv-hitelek 29,8 százalékával, valamint a kkv-körön kívüli vállalati hiteleket is tartalmazó egyéb hitelek 45,7 százalékával kapcsolatban merült fel fizetési késedelem szeptember végén.

Kilencven napon túli késedelem 690 ezer banki hitelszerződéssel kapcsolatban állt fenn a harmadik negyedév végén, ezekből 641 ezer lakossági, 27 ezer a kkv-körrel szembeni, további 22 ezer pedig egyéb ügyfelekkel szemben fennálló hitelszerződés volt. A 90 napos késedelmek száma 2009 első kilenc hónapjában 34,4 százalékkal gyarapodott; a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódott, de az első félévhez képest lassuló ütemben.

A bankok ügyfeleinek hiteltartozása 2009. szeptember végén 20.263 milliárd forint volt, 2008 végéhez képest 3,1 százalékkal csökkent.

A lejárt tartozások összege szeptember végén 2.788 milliárd forintot tett ki, ezen belül a lejárt lakossági állományé 1.423 milliárd forintot. A lejárt állomány 2009 első háromnegyedévében 37,8 százalékkal bővült, a lakossági hitelek körében 52,7 százalékkal. A bővülés teljes egészében az év első felében következett be, júliustól szeptemberig a lejárt állomány csökkent.

A banki gyakorlatban terjedőben van a hiteltartozások átstrukturálása, átütemezése. A bankok 2009. szeptember végén 39.549 átütemezett hitelszerződést tartottak nyilván, ezek 92,9 százaléka lakossági volt. Az átütemezett állomány 281 milliárd forintot tett ki, ennek 47 százalékát a lakossági hitelek, 21 százalékát a kkv-kör hitelei adták. Az átütemezett hitelszerződések darabszáma 60, az átütemezett állomány 62 százalékkal növekedett 2009 első kilenc hónapjában.

Az átütemezett hitelszerződések 2009 szeptemberében az összes szerződés 0,7 százalékát, az állományt tekintve 1,4 százalékát tették ki, a lakossági körben 0,6, illetve 1,9 százalékát. Az átütemezés - a késedelmességgel ellentétben - az átlagosnál nagyobb méretű hitelek esetében vált jellemzővé.

Ingatlanfedezet - a szerződések darabszáma alapján - a lakossági hitelek 19,5, s a kkv-hitelek 11,4 százaléka mögött volt szeptember végén. A fedezetül lekötött ingatlanok a lakossági jelzáloghitelekkel kapcsolatos összes tartozásnak átlagosan 126 százalékát, a lakossági kombinált, vagyis vegyes fedezetű hiteltermékek esetében átlagosan 102 százalékát fedezték.

A késedelemmel, illetve súlyos késedelemmel érintett állományok körében az ingatlanfedezet gyakorisága a késedelem súlyosságával fordított arányosságot mutat. A lejárt lakossági tartozások 13,1, illetve a hasonló kkv-tartozások 8,3 százaléka mögött állt ingatlanfedezet. A 90 napon túli késedelemmel érintett állományok esetében pedig a lakossági hitelek darabszám szerint 8,2, a kkv-hitelek 6,6 százaléka volt ingatlannal fedezve.

A bankok által megképzett értékvesztés állománya tavaly szeptember végén 610 milliárd forintra rúgott, ez a teljes hitelállomány bruttó értékének 3 százalékát tette ki. Az értékvesztési állomány 2009 első felében 39,2, az első kilenc hónap során pedig összesen 61,2 százalékkal gyarapodott. Az értékvesztési állomány 2008 végén még az akkori teljes hitelállomány 1,8 százalékát tette ki.

Az értékvesztés 34,2 százalékát a lakossági hitelekkel, 36,7 százalékát a kkv, 29,1 százalékát pedig az egyéb ügyfeleknek nyújtott hitelekkel kapcsolatban számolták el. A lakossági hitelek esetében az értékvesztés-állomány a teljes hitelállomány bruttó értékének 3,1, a kkv-hitelek esetében 5,8, az egyéb ügyfélkihelyezések esetében pedig 1,9 százalékát tette ki. A lakossági hiteleken belül a jelzáloghitelek értékvesztési aránya 1,4, az egyéb hiteleké pedig 10 százalék volt.
 

Elég rémisztő látni, ahogy azonnal kerülnek vissza a körforgásba a lízingelt javak, még egy elrettentő jelenség, ami meggondoltabb felelőségvállalásra motiválhat mindenkit. A lízingből visszavett javak értékesítésére online aukciós portált hozott létre a Magyar Lízingszövetség és az ipari árverésekkel foglalkozó Intergavel Kft., lct.hu néven

Az üzemeltetők évente többezres értékesítési darabszámot és több százmilliós forgalmat várnak. Az oldalon kizárólag vállalkozások, lízingcégek, bankok tehetik fel az elárverezendő javakat, a vásárlók magánszemélyek is lehetnek. A portálhoz eladóként bármely cég, intézmény csatlakozhat.

A skála igen széles, a teljes gépsoroktól a tehergépjárműveken át akár irodabútorokat, épületgépészeti berendezéseket is értékesíthetnek. Az első aukcióra bocsátott termékek körét a lízingszövetség tagjainak, többek között a Budapest Lízing, a BNP Lízing, a CIB Lízing, a K&H Lízing és az Ober Lízing készleteiből hirdették meg

Az év első felében 62 százalékkal esett vissza a hazai lízingpiac. Az ágazat helyzetét tovább rontja, hogy egyre több vállalkozás képtelen fizetni a lízingelt eszközök törlesztő részleteit. A nagy tömegben visszavett javak értékesítése is egyre nehezebb, amin javíthat az online aukció. Kocsis Csaba, az Intergavel ügyvezetője a közleményben rámutat, hogy míg Magyarországon csak most kezd emelkedni az aukciók szervezése iránti igény, addig Ausztriában, vagy Németországban teljesen magától értetődő, jól bejáratott módon működik. Például egy-egy felszámolás, csőd esetén, ha a céget egyben nem veszi meg senki, akkor automatikusan aukcióra kerülnek az ingó és ingatlan eszközök.
 

A bankok késedelmes kintlévőségeivel kapcsolatos rendkívüli adatszolgáltatásra alapozva a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megállapította, hogy a tavalyi harmadik negyedév végén a lakossági hitellel rendelkező háztartások 27,2 százalékával kapcsolatban merült fel fizetési késedelem. Az óév utolsó három hónapjában azonban több olyan intézkedés is született, amelyek következtében 2010-re már jelentősen javulhatnak mind az ügyfelek, mind a bankok kilátásai. Az adósok megsegítését célzó törvény módosítása, a devizakódex és a jegybank javaslatára a kormány által elfogadott, a lakossági hitelezés feltételeiről szóló rendelet nyomán idén már jóval biztonságosabb lehet a hitelfelvétel.

Nem kétséges, hogy az elmúlt esztendő tanulságai nyomán nemcsak az ügyfelek, hanem a bankok is jóval óvatosabbak lettek az egyes hiteligények elbírálásakor. Igaz, a pénzügyi intézmények forráshoz jutása a válság csillapodásával valamivel könnyebbé vált, ezzel párhuzamosan azonban a kihelyezések megítélésekor a hitelintézetek sokkal szigorúbb feltételeket vezettek be. Az elmúlt hónapokban csökkent a hiteligény a lakosság és a vállalati szektor részéről, s a bankok is mérsékelték hitelezési aktivitásukat. Így nehéz megbecsülni, év végére vajon milyen irányba mozdult el a problémás hitelek aránya, az azonban biztos, hogy a bankszektor és más pénzügyi intézmények kedvezőtlen profitkilátásokkal számolhatnak 2009-re, főként a problémás kintlévőségekre képzett tartalékok miatt.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) érkezett adatok szerint a bankok 2009. szeptember végén összesen 6 millió 64 ezer hitelszerződéssel rendelkeztek. Darabszám alapján az összes hitelszerződés 95,2 százaléka a háztartásokkal, további 2,9 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szemben állt fenn. Összesen 1 millió 677 ezer hitelszerződés, az összes szerződés 27,7 százaléka esetében állt fenn valamilyen fizetési késedelem. A késedelmes hitelek száma az év első háromnegyedében 26,2 százalékkal gyarapodott, azon belül szinte teljes egészében az első félévben lódult meg a növekmény.

A 90 napon túli törlesztési késedelem tavaly szeptember végén 690 ezer banki hitelszerződéssel kapcsolatban állt fenn, amelyből 641 ezer lakossági, 27 ezer a kkv-körrel szembeni, további 22 ezer pedig egyéb ügyfelekkel szemben fennálló hitelszerződés volt. A 90 napos késedelmek száma 2009. első kilenc hónapja során 34,4 százalékkal, a hasonló lakossági késedelmek száma pedig csaknem pontosan ugyan¬ennyivel gyarapodott.

A felügyeletnek adatokat szolgáltató piaci szereplők, úgy tűnik, a többinél kissé problémásabb körbe tartozhatnak. Farkas Ádám PSZÁF-elnök december közepén tett bejelentése ugyanis az egész bankszektorról jóval szebb képet vázolt. A hitelezési problémák legnagyobb veszteseinek Farkas Ádám akkor a pénzügyi vállalkozási szektort nevezte meg, ahol a piaci szereplők 45 százaléka veszteséges volt. Ezek között jelentős számban vannak gépjármű- és ingatlanhitelezők, amelyek kiemelten megszenvedték a nemzetközi pénzügyi válságot.

Szigorúbbak lettek a hitelezés szabályai az autópiacon is, forintlízingnél minimum húsz százalékát, eurónál harmincöt százalékát, egyéb devizánál a kocsi piaci értékének felét készpénzben kell kifizetni. Ez jelentősen visszavetheti az autóvásárlást, aggódnak a kereskedők, kevesen tudnak ekkora önrésszel autót venni. A használtautók piacán azonban van kibúvó: nagyobb összeget írnak a szerződésbe, mint amennyit a vevő fizet, a pénzintézetek ugyanis csak feltűnő aránytalanságot látva ellenőrzik a járművet -írja az Index.

Január elseje óta hatályosak a hitelezésre vonatkozó új, szigorúbb szabályok, de az egyik legnagyobb, használt autókat hirdető oldalon még mindig nagyon sok olyan hirdetést lehet látni, amelyek 0-10 százalékos önerővel, akár 96 hónapos futamidővel ajánlanak hiteleket. Hiába a korlát, a kereskedők a gyakorlatban ismerik a kiskapukat.

A jogszabály azt mondja, hogy az autó piaci értékének valamekkora százalékánál nem lehet nagyobb a hitel, forintlízingnél például minimum húsz százelék önerőt kell felmutatni. A piaci értéknél azonban elég nagy lehet a szórás. Ezt az Eurotax katalógus alapján határozzák meg, itt azonban különböző korrekciós tényezőket figyelembe véve akár negyvenszázalékos eltérés is lehet azonos évjáratú modelleknél. Így a papíron húszszázalékos önrész a gyakorlatban simán lehet tíz- vagy akár nullaszázalékos.

Az Index cikkének példája szerint egy egymillió forintba kerülő autó hiteléhez minimum kétszázezer forint önrész kellene. Az adásvételi szerződésre 1,2 millió forintot írnak, ennek a húsz százaléka 240 ezer forint, vagyis a bank átutal 960 ezer forintot, a vevő kifizet negyvenezret készpénzben a kereskedőnek, és minimális önrésszel jutott az autóhoz. Ezt azért tudják megtenni a kereskedők, mert - ellentétben a lakáshitelekkel, amikor a bank az értékbecslővel megnézeti az adott ingatlant - a finanszírozók nem látják az autót.

A használt autós hirdetéseknél látható egy másik érdekes jelenség is. Akadnak olyan hirdetések, amelyeknél a feltüntetett ár csak hitellel vásárlásnál érvényes, készpénzes vásárlásnál felárat számolnak fel. Ennek az az oka, hogy a hitelt közvetítő autókereskedő jutalékot kap, és ezt az összeget tekinti a saját árrésének.

Az önrész korlátozásának hatásairól sok számítás készült az elmúlt hónapokban, de a lízingcégek még sötétben tapogatóznak, mert egyéb tényezők miatt is csökken az értékesítés. A Lízingszövetség számításai szerint nagyjából harminc-negyven százalékkal csökkenhet a piac. Ezt azzal lehetne ellensúlyozni, ha csökken a jegybanki alapkamat, vagyis a forinthitelek valóban helyettesíteni tudják a devizahiteleket.
 

Idén január 1-jétől az ingatlanok visszterhes megszerzésekor (adásvétel, apport stb.) kisebb az illeték általános mértéke: a korábbi 10 százalék helyett a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után ingatlanonként egymilliárd forintig négy százalék, a forgalmi érték efölötti része után két százalék - de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint - lett a fizetendő illeték mértéke.

A lakóingatlanoknál januártól a négymillió forint feletti rész után már csak négy százalékot kell a vevőnek lerónia. Így egy 10 millió forintos lakás megvásárlásakor közel 200 ezer forinttal csökken az illeték összege. Ha a lakóingatlant vásárló már rendelkezik saját tulajdonú lakással, és előző otthonát egy éven belül értékesíti, a befizetendő illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete lesz. Fontos azonban arra ügyelni, hogy a megvett lakóingatlan lakásként és ne üdülőként szerepeljen a földhivatali nyilvántartásban. Ellenkező esetben ugyanis - hiába funkcionál lakóházként a teljes komfortos üdülőövezeti ingatlan - továbbra is magasabb az illetéke a lakóingatlanénál.

Lakás, családi ház vásárlásánál azt is érdemes tudni, hogy amennyiben azt haszonélvezettel, használattal terhelten vásároljuk meg - vagy az adásvétellel egyidejűleg az eladó saját jogú haszonélvezetét vagy a használat jogát fenntartja -, csak a haszonélvezettel, használati joggal csökkentett forgalmi érték után kell illetéket fizetni. Ilyen esetben azonban a haszonélvezeti, használati jogot megszerzőnek is kell illetéket fizetnie.

Fennmarad az illetékmentesség a lakóház építésére alkalmas telek vásárlásakor, ha arra a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül felhúzzuk a lakóingatlant, és annak hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. Ha nem sikerül befejezni a házépítkezést a megadott határidőre, feltétlenül nyújtsunk be kérelmet, mert így újabb haladékot kaphatunk. Jó tudni azt is, hogy ez a szabály tartalmaz kivételt is. Például a 2004. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett ügyekben a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzésével, öröklésével és ajándékozásával kapcsolatos illetékmentességi szabály alkalmazásához a lakóház felépítésére nyitva álló általános határidő négy évről hat évre nőtt.

Fennmarad a fiatalok első lakástulajdonának illetékkedvezménye is. Amennyiben az első lakását szerző az illetékkötelezettség keletkezésekor még nem töltötte be a 35. életévét és a megszerzett lakás forgalmi értéke nem haladja meg a nyolcmillió forintot, a befizetendő illeték 50 százalékáig terjedő, de legfeljebb 40 ezer forint kedvezmény illeti meg, írja a Napi.
 

A tavalyi év első kilenc hónapjában nagyjából 12 ezer ingatlan esetében közvetlenül kértek a bankok végrehajtást a bedőlt ingatlanhitelek miatt, vagy átadták az ügyet valamelyik követeléskezelő cégnek Ez a szám havi bontásban növekedést jelent az előző,vagyis a 2008-as évhez képest.

Míg a bankok korábban nagyobb arányban éltek a közvetlen végrehajtással, az utóbbi egy évben eltolódott az arány a követeléskezelő cégek bevonása felé. Az adatok azt mutatják, hogy a követelések behajtásával a bankok egyre kevésbé akarnak foglalkozni. Ehelyett inkább akár "diszkont" áron is, vagyis nem a követelés teljes árán megszabadulnak a macerás ügyektől.

Fontos szabály azonban, hogy a banknak és a követeléskezelő cégnek is értesítenie kell az ügyfelet arról, hogy más jogosult a követelés behajtására és az adós a továbbiakban nem a bankkal, hanem a követeléskezelővel áll kapcsolatban - figyelmeztetett Binder István. A szóvivő azt is hozzátette, a bankok, illetve a követeléskezelők által megbízott közvetítő cégeket ellenőrzik a pénzintézetek, vagy a követeléskezelők és a PSZÁF is.
 

A 2008-asnál is gyengébb forgalmat produkálhatott a hazai áruhitelpiac a mostani karácsonyi szezonban, 10-20%-os esésről beszélnek.

A szerényebb szezonra ugyanakkor előzetesen is számítani lehetett, hiszen a lakossági kereslet tavaly drasztikus mértékben csökkent, illetve elmaradtak az ünnepek előtti intenzív reklámkampányok is.

Banki tapasztalatok szerint idén -áruhitel szempontjából- a notebookok, és a lapostévék voltak a slágertermékek.

Az év végén népszerű egyéb banki termékeknél (folyószámlakölcsönök, hitelkártyák) sem alakult fényesen a helyzet: bár a forgalom nagyobb volt a szokásosnál, a nagy igénylési dömping elmaradt.
 

Az Európai Unió fő képviselői a gazdaságpolitika jelentősebb egyeztetésére, összehangolására kérte a tagállamokat, hogy fellendítsék a válság utáni növekedést.

"A fő cél az, hogy erősítsük az Európai Uniót, Európa gazdasági egysége felé induljunk el, mert ha fejlődünk, azt oly módon tesszük, hogy minden európai előtt megnyíljon a jólét távlata" - jelentette ki José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök.

Zapatero azon a közös sajtóértekezleten fejtette ki gondolatait, amelyen Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke jelenlétében hivatalosan megnyitották az unió soros spanyol elnökségét.

Zapatero kijelentette, hogy a spanyol elnökségnek az egységes politika a fő célja, különösen, ami a gazdaságot illeti. Ez egy olyan cél, amellyel Van Rompuy és Barroso is egyetért - tette hozzá a spanyol kormányfő, aki az Európai Unió "gazdasági kormányának" létrehozása mellett szállt síkra.

Van Rompuy szintén arról beszélt, hogy kollektív erőfeszítésekre van szükség a gyenge gazdasági növekedés serkentése érdekében, mert változtatások nélkül félő, hogy a növekedés üteme évente átlagosan legfeljebb csak 1 százalékos lesz. A nagyon alacsony növekedés és a tartósan magas munkanélküliségi szint pedig újabb hitelek felvételére kényszerítheti az államokat.

Ha a gazdaság nem kapcsol magasabb fokozatba, Európa arra kényszerülhet, hogy feladja társadalmi modelljét, azaz lebontsa költséges szociális hálóját. "Ez jó alkalom arra, hogy közelítsük egymáshoz az uniós országok gazdasági céljait" - mondta az Európai Tanács elnöke, aki szerint megnyílt a "lehetőség ablaka" a növekedést megalapozó reformok felé.

Barroso ugyancsak arról beszélt, hogy erősíteni kell a koordinációt, nem folytatódhat a helyzet úgy, mint eddig. Bár az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a Zapatero által kifejezett törekvéseket, sem ő, sem Van Rompuy nem ment el odáig, hogy nyíltan támogatásáról biztosítsa az "európai gazdasági kormány" megteremtésének javaslatát. Madrid azt szorgalmazza, hogy az Európai Bizottságnak legyen több jogköre az eurozóna országaiban, például utasíthassa őket arra, hogy igazítsák ki gazdaságpolitikájukat, ha az a közös pénz, az euró stabilitását veszélyeztetné.

Az Európai Tanács február 11-én rendkívüli ülésen tekinti át a gazdasági növekedés stratégiájával összefüggő kérdéseket. Barroso szerint az állam- és kormányfőknek a gazdasági fellendülést első számú ügyként kell kezelniük.
 

Átalakulhat-e egy korábban költségmentes számla komoly költségekkel terheltté? Ha a nem használt bankszámlán egyre csak gyűlnek a költségek, amelyet a tulajdonosa nem fizet, fölkerülhet-e a bankok KHR (korábban: BAR) listájára?
Aláírása, beleegyezése nélkül átváltotta az OTP ügyfelei korábban költségmentes számláit egy kemény havidíjjal terhelt bankszámlává. Ha már elérte a mínusz 10 ezer forintot az egyáltalán nem használt bankszámlájának egyenlege, az OTP leveleket ír arról, hogy BAR listára teszik.

OTP junior bankszámláról van szó, amely – mint az OTP honlapján olvasható-, ha az ügyfél betölti a 24. évét, „akkor a mindenkori Tempó Számlacsomag díjtételei kerülnek felszámításra”, ha nem érkezik jövedelem-, ösztöndíj- vagy diákhitel jóváírás a számlára.

Normálisnak tekinthető-e a bankszámla ilyetén átalakulása, még akkor is, ha a fogyasztót tájékoztatták a számla jövőbeni átalakulásáról – de még évekkel a zsebét érintő változás előtt? Normális-e, hogy a bank havonta számláz egy elfelejtett lakossági számla miatt?
A fogyasztóvédelmi szerepet is betöltő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint a válasz mindkét esetben igen. Olyan ez, mint a tűzoltók munkája – a készenlétet, a rendelkezésre állást kell megfizetni – mondta lapunknak Binder István, a PSZÁF szóvivője. Minthogy a banknak évente legalább egyszer értesítés kell küldenie a számlaegyenlegről, így az ügyfél tudja, mi történik a számlájával – tette hozzá.
A bank ugyan nem arról ír ilyen esetekben levelet, hogy az ügyfelet „Bar-listára teszik”, viszont a pénzügyekben nem annyira jártas ügyfél könnyen félreértelmezheti a sorokat. Az OTP ugyanis ilyenkor azt írja: az 1996. évi CXII. törvény 130/A-130/O. § alapján amennyiben az adós a szerződésben vállalt kötelezettségeinek 90 napot meghaladóan, összegszerűségében pedig a minimálbért meghaladóan nem tesz eleget, a hitelintézet erről adatot szolgáltat a központi hitelinformációs rendszernek (KHR - korábban: BAR)

Az ügyfél kizárólag a számlavezetési díjak rendezetlensége miatt csak extrém esetben kerülhet KHR listára, hiszen azok hosszú idő alatt sem érnék el a minimálbér szintjét – írta válaszában az OTP.

Röviden tehát: hosszú idő elteltével bárki felkerülhet a "banki feketelistára" pusztán egy meg nem szüntetett bankszámla miatt, elvégre "meg kell fizetni a készenléti díjat"
 

A jelenségről az RTL híradója számolt be a napokban. Sokan még mindig hitelnek hiszik, pedig nem az. A fogyasztói csoportok nem nyújtanak kölcsönt, ahogy az egyik cégnél fogalmaztak: alternatív finanszírozási lehetőséget kínálnak. A rendszer nagyon bonyolult, és sok ügyfél szerint nem kapnak megfelelő tájékoztatást. Egy az RTL Híradónak nyilatkozó asszony azt mondta, több százezer forintot vesztett, amikor végül elállt a szerződéstől. A cégnél azt állítják, részletesen tájékoztatják az ügyfeleket. Több céget korábban már megbüntetett a versenyhivatal.

„Kell egy munkáltatói igazolás, és semmi más” - ilyen egyszerűnek tűnt a pénzhez jutás. Simonik Nikolettáéktól ennyit kértek tavaly ősszel, amikor hitelt akartak felvenni. Újsághirdetésre jelentkeztek, ami valójában egy úgynevezett fogyasztói csoportot reklámoz.

„Ők azt ígérték, hogy munkáltatói igazolás ellenében 5 millió forintot kapunk 30 napon belül” – mondta Simonik Nikoletta.

Megkötötték a szerződést a cég képviselőjével, és befizettek 300 ezer forint regisztrációs díjat is.

„Kaptunk egy részvételi szabályzatot, amit ott együtt elolvastunk, ő elmondott mindent, igaz, nem azt mondta el, ami a részvételi szabályzatban volt, amit sajnos itthon olvastunk át, a szerződés aláírása után, és akkor derült ki, hogy sorsolás útján választják ki az embereket, és úgy fizetik ki” – mondta az asszony.

Így működnek a fogyasztói csoportok. Valójában nem hitelt adnak: az juthat pénzhez, akit az ügyfelek közül időről-időre kisorsol vagy más szempontok alapján választ az úgynevezett közgyűlés. Vagyis a szerencsén is múlik, ki mikor jut pénzhez.

Nagyjából egy éve a Házon kívül című műsor is foglalkozott a témával. Kiderült, sok ügyfél érzi úgy, hogy megtévesztették, amikor fogyasztói csoportnál szerződést kötött. Akkor egy másik cégnél járt a stáb rejtett kamerával.

„Minél hamarabb elindítjuk a szerződést, annál hamarabb pénz van belőle” - de a Házon kívül álügyfele nem kapott részletes információt arról, mit jelent a fogyasztói csoport. Most mi is érdeklődtünk telefonon annál a cégnél, ahol Simonik Nikoletta is szerződést kötött:

„Kezit csókolom, itt nem hitelezésről van szó, hanem egy alternatív finanszírozási formával foglalkozunk” - vagyis minket már telefonon is figyelmeztettek.

- De gyakorlatilag ugyanolyan gyorsan pénzhez lehet ezzel jutni, mint egy hitelnél?
- Egy minimális 30 nap nálunk a hozzájutási idő, de lehet rajta gyorsítani is...De, ha be tetszik jönni, ezeket mind át fogjuk tárgyalni...

A cég honlapján ugyanakkor az szerepel, hogy „az áruhoz jutás pontos időpontja előre nem meghatározható”, és az is, hogy ez a megszokottnál jóval bonyolultabb jogviszony. Erre már többször figyelmeztetett a pénzügyi felügyelet is.
 

A 2009-es év a válság hatásainak csökkentését - a megnövekedett hitelterhek miatt bajba jutott lakosság megsegítését, a meglévő lakástámogatási rendszer felülvizsgálatát és szigorítását, valamint a hitelpiac szabályozását - célzó kormányzati intézkedések sorozatával telt.

Jövőre ugyan még minimális, de 2011-től komolyabb növekedés várható a hitelpiacon. A 2010-es év legnagyobb sikerterméke a hitelkiváltás lehet, amikor a megbízható és pontosan törlesztő ügyfeleket a bankok különböző kedvezményes, előnyösebb feltételű konstrukciókkal keresik meg, valamint előtérbe kerülhet a lakástakarék-pénztári megtakarításon alapuló hitelezés.

Hosszabb távon a bankok oldaláról egyértelműen optimizmusra adhat okot a nemrég megjelent kalkuláció, miszerint ma hazánkban a lakásállománynak 38%-a jelzáloggal terhelt, ami bőven alacsonyabb a nyugati országok mutatójánál.

A jövő év talán legérdekesebb fordulata a hitelkiváltás elterjedése lehet. Azoknak az ügyfeleknek, akik időben és rendszeresen törlesztik a hitelüket, a bankok különböző ajánlatokat dolgozhatnak ki, amellyel számukra kedvezőbb feltételű hitel konstrukciókat érhetnek el.

A 2010-es év másik "újdonsága" a lakástakarék-pénztári megtakarításon alapuló kedvezményes hitelek elterjedése lehet. A lakástakarék-pénztári megtakarítás választása esetén a megtakarítások után járó 30 %-os állami támogatással sokkal könnyebben gyűjthető össze a lakásvásárláshoz szükséges összeg. Ez az állami támogatás jövedelmi helyzettől, életkortól függetlenül mindenkinek jár, nem az adóbevallás során kell visszaigényelni, és közvetlenül örökölhető. A konstrukció előnye, hogy sokféle lakáscélra; vásárlásra, építésre, bővítésre, felújításra, lakáscélú hitel kiváltásra is felhasználható.

A megtakarított összeggel pedig azonos vagy akár magasabb összegű igen kedvező kamatozású kölcsönt is igényelhető, forint alapon, egyszerűsített hitelbírálattal, akár pl. 5,92% THM-el, fix havi törlesztő részletekkel.

A kormány idei utolsó ülésén döntött a körültekintő, felelős lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletről. A rendelet célja, hogy elősegítse a felelős hitelezést, mérsékelje a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat és megbízhatóbbá tegye a magyarországi hitelezési rendszert -áll a Kormányszóvivői Iroda közleményében.

A mostani döntés szervesen illeszkedik a hitelesek védelme érdekében hozott kormányzati döntések, intézkedések - így például az állami kezességvállalással biztosított áthidaló kölcsön és az önkormányzatoknak biztosított elővásárlási jog bevezetése, a Banki Magatartási Kódex elfogadása vagy a pénzügyi törvények módosítása - közé.

A kormány idei utolsó ülésén elfogadott rendelet a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személy részére nyújtott hitelekre és kölcsönökre, valamint pénzügyi lízingre vonatkozik, beleértve a külföldi intézmények fióktelepeit és a határon átnyúló tevékenységet is. A rendelet szerint külön szabályok vonatkoznak a hitelképesség vizsgálatára, az ingatlan-jelzáloghitelekre és a gépjármű-hitelekre.

Magyarországot és a magyar családokat nagyon érzékenyen érintette a gazdasági világválság. Ennek egyik oka, hogy ma mintegy 1 millió 700 ezer devizahitel van. Szinte minden családra jut egy. A válság hordalékaként a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozta a családokat.

A kormány célja, hogy a lehető legnagyobb védelmet nyújtsa a devizahitelesek számára. Ezt szolgálja a lakáshitelesek megsegítését célzó, állami kezességvállalással biztosított áthidaló kölcsön, az önkormányzatoknak biztosított elővásárlási jog, vagy a Banki Magatartási Kódex. Ugyanilyen fontos az is, hogy egy sokkal felelősebb, kiszámíthatóbb és a jövőbeni válságoknak jobban ellenálló hitelezési rendszerre álljunk át. Ez a célja a felelős lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletnek.

A pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek ún. hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Eurohitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.

Az új rendelet szabályozza az ingatlan-jelzálog hitelek mértékét is. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, eurohitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Pénzügyi lízing esetén a forint-, az eurohitel, illetve más devizahitel esetén: 80, 65, illetve 50 százalék.
hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, eurohitel esetében 60 százaléka, egyéb deviza esetében 45 százaléka. Lízingelés esetében 80, 65, 50 százalék az irányadó számok.
 

Idén márciustól egy sor számszerű korlátozást is figyelembe kell venniük a pénzügyi szolgáltatóknak az előtörlesztési díjaik kialakításánál, hiszen hatályba lépnek a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló törvény vonatkozó szakaszai.

A jogszabály szerint az előtörleszteni kívánt összeg legfeljebb 2,5 %-át fizetheti ki díjként az adós, de ez a limit is csak a jelzáloghitelek egy részére vonatkozik. Nagy vihart nem kavar az új törvény, hiszen jellemzően nem alkalmaznak magasabb díjakat a bankok.
A legnagyobb mozgásteret a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződéseknél hagyták a szolgáltatóknak, hiszen abban az esetben, ha az adós a kamatperióduson belül fizet, a vonatkozó tőkerésznek 2,5 %-át is elkérhetik felmerült pluszköltségeik fedezésére.

Az egyéb jelzáloghiteleknél viszont már a tőke 2 %-át sem haladhatja meg az előtörlesztési díj címén felszámolt költség, az egyéb hiteleknél pedig 0,5, illetve 1 % a maximum, attól függően, hogy egy évnél kevesebb vagy több van hátra a kölcsön futamidejéből.

Ráadásul a jogalkotó egy sor kivételt is beépített a hitelintézetek kezét megkötő feltételek közé: így például nem lehet előtörlesztési díjat felszámítani akkor, ha hitelfedezeti biztosítás terhére történik a tranzakció, vagy ha az ügyfél által - évente legfeljebb egyszer - kifizetett összeg nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Nagy meglepetést nem jelent az új szabályrendszer, hiszen a pénzügyi szolgáltatók jellemzően sem a fogyasztási, sem a lakáshiteleknél nem alkalmaznak a törvényi limitnél magasabb előtörlesztési díjakat.